Erős helyi közösségekből épülhet kapcsolati háló a Kárpát-medencében
Az erdélyi cégek, illetve a teljes Kárpát-medence magyar vállalkozásainak együttműködését sürgeti Gogolák-Hrubecz Zsolt, a Multinvest cégcsoport ügyvezető elnöke. A nagyvállalkozó szerint a cégek összefogásában hatékonyabban áramlik a tudás, illetve a szereplők együttműködése erőteljesebb fellépést tesz lehetővé minden szinten. A szakember úgy véli: először a helyi közösségeket kell megerősíteni, és azokból épülget fel erős láncolat.
– Az utóbbi években megnövekedett az anyaország figyelme a határon túli magyar vállalkozások iránt, egyre többen keresik a külhoni cégek termékeit, szolgáltatásait. Önök is érzékelik ezt a pozitív változást?
– Igen, elsősorban azért, mert a magyarországi cégek nyitottak Erdély felé, és amikor idejönnek, akkor igénylik az itteni szolgáltatásainkat. Ha szabad így mondani, akkor a piac tulajdonképpen házhoz jön.
– A közelmúltban megtartották Marosvásárhelyen az I. Erdélyi Gazdasági Fórumot, amit a szervezők egy hosszú folyamat fontos, közbülső állomásának tartanak. Mit adott ez a rendezvény az erdélyi vállalkozóknak?
– Először is sok erőt, energiát és pozitív érzéseket, és nem utolsósorban kölcsönös tapasztalatot adott. Az anyaországból érkező tudás rengeteg segít az erdélyi vállalkozásoknak. Mi húsz éve dolgozunk közösen magyar cégekkel, és tudjuk, hogy a Magyarországról érkező tudás milyen versenyelőnyt jelent hosszútávon. Az elméleti rész, amit az építkezésben és a tervezésben fel lehet használni, és amit könnyen át lehet vinni a határon, nagyon sokat ad. Tőlünk nyugatra más a kultúra, erősebb a tudás, és ennek a hasznát élvezzük mi is.
– Mennyire keresték eddig egymással a kapcsolatot az erdélyi magyar vállalkozók, és volt-e együttműködésük a más régiókban, illetve az anyaországban működő cégekkel, társaságokkal?
– Sajnos az erdélyi magyar vállalkozások, cégek nem igazán működnek együtt, az a baj, hogy a tapasztalataim szerint nem is ismerjük egymást. Az erdélyi vállalkozások, akár még egy városon belül is, nehezen találják meg a másikat. Sőt, sajnos nem is igazán keresik egymást, mindenki a saját kis szakterületén működik. Ezt én a kultúra hiányának tudom be, úgy gondolom, azt is meg kell tanulni, hogy egymásnak adjunk el, helyben is. Mindenképpen gondolatindító volt az Erdélyi Gazdasági Fórum, mert nagyon sok új arcot ismertünk meg ott. S nemcsak az anyaországiak vagy a tágabb magyar honból érkezők között voltak új szereplők, hanem sokan mi is most találtunk egymásra.
– Pedig a továbblépéshez és a megmaradáshoz szükség lenne arra, hogy Erdély, de akár az egész Kárpát-medence magyar vállalkozásai minél jobban megismerjék egymást. Egyetért ezzel?
– Mindenképpen. Régen sokkal több lokálpatriotizmus volt az emberekben, igaz, akkor nem volt magáncéges világ. Az utóbbi harminc év azonban sajnos valamelyest szétrombolta a társadalmat és az üzleti világot is. A dolog talán lassan pozitív irányba változik, de még nagyon sok tartalék van e téren, amit ki lehet majd használni. Gondot jelent az is, hogy sokan nem úgy lettek vállalkozók, hogy készültek rá, hanem csak úgy hozta esetükben az élet, így hiányzik belőlük a megalapozott menedzseri tudás. Ezeket nagyon sokan útközben szerezzük meg, mondhatnám úgy is, hogy az erősödött meg, aki nem vérzett el a tanulási folyamatban.
– Mivel lehet erősíteni a különböző régiókban működő szereplők együttműködését? Ki tehet ezért a legtöbbet?
– Először mindenképpen lokálisan kell ezeket a kapcsolatokat megerősíteni. Magam a rendszerváltás után 28 évvel, 2018-ban létrejött Maros megyei Szent György Menedzser Klubnak vagyok az alelnöke, és ebben a civil szervezetben is rengeteg vállalkozó talált partnerre a másikban. Olyan is volt, hogy valakik már húsz éve ismerték a másikat, de még soha nem dolgoztak együtt, és a klubban egymásra találtak. Vagyis a továbblépéshez az alapokat kell lerakni, a kis helyi sejteknek kell megerősödnie, és ezekre építve lehet tovább fejlődni. A kis sejtek összekapcsolódása hozhatja létre az egészséges szervezetet Erdélyben, de akár az egész Kárpát-medencében.
– Miben tudna a legtöbbet segíteni a külhoni és az anyaországi vállalkozók szorosabb együttműködése?
– A közös tapasztalat mindannyiunkat megerősíthet, látjuk ugyanis, hogy azok a vállalkozások, akik megismerik egymást, igazán jól együtt tudnak dolgozni. A közös fellépés például nagyon hasznos tud lenni, elég csak arra gondolni, hogy ha sok cég, vállalkozás együtt megy tárgyalni egy gáz- vagy áramszolgáltatóhoz, és úgy kérnek árat, többre jutnak. Ez csak egy példa, mert az együttműködésben ennél sokkal több lehetőség rejlik.
– Miben van jelenleg a legnagyobb lemaradása az erdélyi vállalkozásoknak az anyaországi cégekkel szemben, és van-e olyan terület, ahol előnyt élveznek?
– A tudás mellett talán technológiai téren van lemaradása az erdélyi vállalkozásoknak, ebből a szempontból fel kell zárkózni az itteni cégeknek. Meg kell jegyezni azonban, hogy a tudás nemcsak nyugatról jön, hanem keletről is, csak a Távol-Keletről. S hogy milyen előnyt élveznek az erdélyi magyar vállalkozások? Talán nagyobb az alkalmazkodó képességünk, mert amiatt, hogy kisebbségben vagyunk, mi mindig tudjuk, miként lehet egy negatív helyzetet pozitívvá változtatni. Van egy belső erőnk, ami hajt minket, mert minden nap túl kell élnünk. Ha a koronavírus-helyzethez igazodva akarnám megfogalmazni, akkor azt mondanám, hogy talán itt, Erdélyben több az ellenanyagunk.
Hírlevél
Dózsa György utca, 67, Marosvásárhely, Romania
Webcrane által készített weboldal
Multinvest Group | Copyright © 2023